A cserkészetről

 

A cserkészet (angolul: Scouting) egy önkéntes, független, politikamentes, vallásos ifjúságnevelő mozgalom. A cserkészet származástól, nemtől, társadalmi és vagyoni helyzettől, felekezettől függetlenül minden fiatal számára nyitott. A cserkészet elveiről, módszeréről, a magyar és világcserkészetről ezen az oldalon lentebb található részletesebb ismertető. A cserkészetről ismertető filmeket itt találsz az oldal jobb oldalán, vagy kattints egyszerűen ide.   

 

Csapatunk: 82. számú brüsszeli Báthory István cserkészcsapat. A csapat névadója Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király (1533-1586).

Brüsszelben a kilencvenes évek elején szűnt meg a korábban működő csapat, majd 2010 őszétől indultak újra (először még csak kísérleti jelleggel) a cserkészfoglalkozások. A Külföldi Magyar Cserkészszövetség 2012 nyarán ideiglenesen, majd egy év múlva véglegesen is leigazolta ismét az újraindult brüsszeli csapatot, amely a korábbi hagyományt folytatva Báthory István nevét vette fel (a korábbi, de azóta már foglalttá vált 79-es csapatszám helyett a 82-essel).

A brüsszeli magyar cserkészcsapat tagjai közé is szeretettel várjuk az iskolás korú lányokat és fiúkat egyaránt. Gyakorlati okokból (írás/olvasás, szülőktől való egész napos távollét stb.) egyelőre az általános iskolai második osztályos kortól várjuk a gyerekeket. Csapatunk foglalkozásai magyar nyelven zajlanak.

 

 

A cserkészet alapelvei

A cserkészet alapvető célja, hogy támogassa a fiatalokat testi, lelki, társadalmi és szellemi képességeik teljes kifejlesztésében, hogy felelős tagjai legyenek helyi, nemzeti, nemzetközi közösségeiknek.

A magyar cserkészet vallásos alapokon álló mozgalom, ami alapvetően a spirituális elvekhez való ragaszkodás, az azokat kifejező (valamilyen) valláshoz való hűség, valamit az ebből fakadó kötelességek elfogadása. A foglalkozásokon való részvételnek mindez nem feltétele, de a nem vallásos résztvevőktől elvárjuk, hogy tartsák tiszteletben mások vallásgyakorlását (pl. foglalkozás előtti és utáni imák alatt csendben maradnak stb.).

Fontos szerepe van a segítőkészségre való nevelésnek, törekvésnek, a közösségért és a társadalomért végzett szolgálatnak. A cserkészismeretek az ezekhez szükséges képességeket, készségeket fejlesztik. A cserkészet alapelveit a tíz cserkésztörvény foglalja össze. Kisebbeknek a két kiscserkész-törvény ad iránymutatást. Valójában cserkésszé akkor válik valaki, ha a cserkésztörvények betartására cserkészfogadalmat tesz, ekkortól hordhatja a cserkésznyakkendőt.

 

A cserkészmódszer, a foglalkozások menete

A cserkészfoglalkozásokon számos ismeretet sajátíthatnak el a gyerekek, de nem a formális oktatás keretei közt: a cserkészetben nagy hangsúly van, a szabadban végzett tevékenységeken, a játékokon, a cselekedve tanulás (learning by doing) gyakorlati, élményszerű megközelítésén, a korosztályi adottságokhoz igazított programokon. Fontos elem a csoportos (csapatban és kisebb őrsökben) való tevékenység, az ott szerzett élmények, de a személyes fejlődés, a folyamatos önnevelés is. A magyar cserkészet emellett nagy hangsúlyt helyez a magyar népi, történelmi, természeti hagyományok ismeretére, őrzésére is.

Cserkészeinkkel rendszeres kirándulásokat, túrákat szervezünk, ezeket rövidebb, beltéri foglalkozások egészítik ki. A foglalkozásokon a természetismeret, hagyományőrzés mellett gyakorlati készségeket (csomókötés, elsősegély, tájékozódás stb.) szerezhetnek a gyerekek. Rendszerint az éves cserkészmunkát az egy-két hetes nyári tábor zárja (ezt a gyakorlati nehézségek miatt az előző tanév végén egy egész hétvégés túra helyettesítette a brüsszeli csapatban).

A foglalkozásokon, túrákon a cserkészvezetők felügyelnek a gyerekekre, a szülőket rendszerint arra kérjük, hogy a megadott találkozási pontra hozzák el a gyerekeket, majd a program végeztével oda jöjjenek értük (alkalmanként emellett előfordul, hogy egy-egy szülő, szükség esetén, a program folyamán is segít a cserkészvezetőknek).

A cselekedve tanulás tapasztalatokat és gyakorlati tájékozódást nyújt; a kiscsoportok az egységet, a bajtársiasságot és a szoros baráti légkört szolgálják, az önnevelés, a megbízhatóságot, becsületességet, önállóságot hivatott fejleszteni.

 

 

A cserkészet a világban és a magyar cserkészet

A cserkészetet, célját, alapelveit és nevelési módszereit a mozgalom alapítója, Lord Baden-Powell of Gilwell határozta meg a 20. század elején (a világcserkészet 2007-ben volt száz éves). Világszerte mintegy 30 millió cserkész tevékenykedik, több mint 200 országban és területen; ezzel a cserkészet a világ legnagyobb ifjúsági mozgalma, és általában is egyik legjelentősebb világméretű szervezet. A cserkészek négy évente cserkész világtalálkozókat, az ún. dzsemborit tartanak.

A cserkészet világszerte ismert jellegzetessége a társadalmi egyenlőtlenségeket elfedni hivatott (országonként, vagy korosztályonként esetleg változó) egyenruha (ing, cserkésznyakkendő), jelvénye a cserkészliliom, jelszava a „légy résen” (be prepared).

Magyarországon a cserkészet legjelentősebb képviselője a fiúkat és lányokat is fogadó (2012-ben száz éves) Magyar Cserkészszövetség (MCsSz). A cserkészet 1948-1989 között hazánkban nem működhetett, a magyar cserkészetet a határon túli csapatok tartották életben.

A határon túli magyar cserkészeket jelenleg a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCsSz) fogja össze, amelyhez a nyugat-európai, észak- és dél-amerikai, ausztrál szórványcsapatok tartoznak. (A kárpát-medencei, határon túli magyar cserkészeknek külön szövetségeik vannak.)

Brüsszelben a kilencvenes évek elején szűnt meg a korábban működő csapat, majd 2010 őszétől indultak újra (először még csak kísérleti jelleggel) a cserkészfoglalkozások. A KMCsSz 2012 nyarán ideiglenes jelleggel, majd egy évre rá véglegesen is leigazolta a brüsszeli csapatot, amely a korábbi hagyományt folytatva Báthory István nevét vette fel (a korábbi, de azóta már foglalttá vált 79-es csapatszám helyett a 82-essel).